“Fényességet küldeni az emberi szív mélységébe: ez a művész hivatása.” | Robert Schumann – kicsit csöpögős, de végülis tényleg erről van szó.
Ezen az estén zenéket fogunk hallgatni.
Dalokat!
Sötét lesz.
Oké, közben feltűnnek képek is a vásznon.
Az est címe egy kicsit csalóka: természetesen nem saját dalokat adok elő, hanem egy nagyjából száz évet átívelő zenei válogatásban lesz részünk, melyet a slideshow-imhoz használtam fel. Ezeket fogjuk nézni, hallgatni és közöttük mesélek is róluk.
Egy biztos: ilyen élményben még nem lehetett részed soha!
Gyere el, foglalj helyet!
– – – – – – – –
Húsz évvel ezelőtt rendszeresen tartottam zenehallgatós esteket belvárosi garzon lakásomban. Nehéz ma elképzelni, hogy a Facebook és iWiw előtti időkben 10-15 barátom hetente összegyűlt azon a szűk 30 négyzetméteren, ha jól emlékszem vasárnap esténként.
Semmi mást nem csináltunk, mint sötétben végighallgattunk egy-egy lemezt, ülve vagy fekve (volt egy jó kis bolyhos szőnyegem), telefonjainkat – melyek még messze nem okosak voltak, hanem bumszli Nokiák – kikapcsoltuk, és csak hallgattuk, figyeltük a zenét 50-60-70 percen keresztül. Hatalmas sikere volt ennek a kezdeményezésemnek, a mai napig emlékeznek rá, akik csak egyszer is eljöttek, és ma is gyakran kapacitálnak, hogy csináljak megint ilyeneket.
Talán húsz év múlva a mostani slideshow estjeim is ilyesmi emlékeket képeznek majd: volt egy őrült fotográfus, aki moziba, színház- és koncerttermekbe hívta az embereket, hogy másfél óráig érezzék jól magukat képeit nézve, hozzájuk kitűnő zenéket hallgatva.
Ha kíváncsi vagy minderre, találkozzunk november 27-én, vasárnap este, hogy másképp kezdődjön a hét(fő)!
“A kép tehát nemcsak villanás, amit rögtön el lehet felejteni, de esemény is. Ereje nem abban van, hogy igaz, hanem hogy elképzelhető. Az elképzelhető kép semmivel sem kevesebb, mint a végiggondolható gondolat.” | Csoóri Sándor
„Amit a művészet feltár, az nem a valóság, hanem a lényeg. És ezt igazabbul tárja fel, mint az élet.” | Susan Sontag